A klinikai vizsgálatok célja a gyógyszeres terápiák fejlesztése, egyre hatásosabb és biztonságosabb gyógyszerek bevezetése. A Magánrendelő épületében, szervezetileg és időben elkülönítve van lehetőség részt venni azokban a nemzetközi klinikai vizsgálatokban, amik új, innovatív megoldásokat biztosítanak.
Vizsgálóhelyünkön olyan kutatásokban veszünk részt, melyekben biztonságos és a korai hatékonysági vizsgálatok alapján az adott betegségre előnyös készítmények kerülnek alkalmazásra. A vizsgálatok pontos előírások szerint zajlanak, rendszeres orvosi, laboratóriumi és ha szükséges egyéb diagnosztikai ellenőrzés mellett. A készítmény betegségre kifejtett hatásait a vizsgálat időtartama alatt standardizált módszerekkel, rendszeresen mérjük, ami objektív módon jelzi a változást.
A klinikai vizsgálatok engedélyezése és elvégzése szigorú szakmai és etikai szabályok mellett történik.
Új, gyógyszertárban még nem kapható terápiás készítményhez való hozzájutás, ami hatékonyabb kezelést, jobb életminőséget, és/vagy kevesebb mellékhatást jelenthet.
A vizsgálat első lépése egy alapos, a legkorszerűbb diagnosztikai módszereket felhasználó átvizsgálás, annak érdekében, hogy kiderüljön (1) valóban arról a betegségről van-e szó, amit korábban megállapítottak, illetve (2) nem áll-e fenn olyan, rejtett kórkép, amit másképp szükséges kezelni.
Mindez rövid idő alatt, ingyenesen történik. Csak ezt követően jön szóba a konkrét készítmény alkalmazása, ami a beteg önkéntes hozzájárulásával történhet. A készítményt a vizsgálóhely térítésmentesen biztosítja.
A vizsgálat során rendszeres és átfogó orvosi ellenőrzés zajlik, ami mind a testi, mind a pszichés állapot pontos követését biztosítja.
A vizsgálatok színvonalas környezetben, a Szinapszis Magánrendelőben, magasan kvalifikált, tapasztalt szakemberek alkotta team segítségével történnek.
A munkahelyről, tanulmányokból történő kiesés, az utazás költségei kompenzációra kerülnek.
A depresszió nagy lelki szenvedéssel járó pszichiátriai betegség, ami tartós – heteken, hónapokon át – lehangoltsággal, kedvtelenséggel jár. Az érintett elveszíti az örömérzés képességét, gyengeséget, fáradékonyságot tapasztal, így munkájában, tanulmányaiban rosszabbul teljesít – súlyos esetben ezeket nem is képes ellátni. Alvászavar, étvágyváltozás, gyakran fogyás kíséri. Rossz gondolatok gyötörhetik, amik saját magára, és a környezetére vonatkoznak, életét értelmetlennek érezheti. Szorongás, nyugtalanság kísérheti, vannak, akik meglassulttá, gátolttá válnak. A depresszió kialakulására gyakran nem köthető egyértelmű kiváltó okhoz és nem magyarázza valamilyen testi betegség. Előfordul visszatérő formája is.
A depresszió kezelésére számos gyógyszer áll már rendelkezésre. Sajnos, ezek nem mindenkinél hozzák el a gyógyulást, emellett a mellékhatások is korlátozhatják az alkalmazásukat. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszerek mellett az érintett pszichés támogatása, indokolt esetben pszichoterápiás kezelése teszi teljessé a tartós gyógyulást.
Az altató és nyugtató szerektől csak átmeneti tüneti enyhülés várható, tartós szedésük a depressziót elhúzódóvá tehetik, nem beszélve a függőség kialakulásának veszélyéről.
A hangulatjavítók (antidepresszív gyógyszerek) nem okoznak hozzászokást.
A szkizofrénia olyan betegségcsoport, ami szerteágazó tünetekkel jár. Ezek között vannak szembetűnő, sokszor nagyon zavaró eltérések, úgynevezett „pozitív tünetek”, mint például a téveseszmék, hallucinációk, különc viselkedés, értelmetlennek tűnő beszéd. De a kórképhez gyakran „negatív tünetek” is társulnak, sőt a betegek jelentős részénél ezek a deficit tünetek meghatározók. Ilyen tünetek az érzelmek elsivárosodása, a kommunikáció és a társas kapcsolatok elszegényedése, a spontaneitás, érdeklődés, akarat leépülése. Mindezek miatt a beteg „lustának tűnik”, nem dolgozik, nem tanul, megjelenését, higiénéjét elhanyagolhatja.
A szkizofrénia általában fiatal felnőttkorban kerül felismerése, és tartós betegséggé válhat. A hosszútávú gyógyszeres kezelés miatt rendkívül fontos a gyógyszerek mellékhatásprofilja. A patikai forgalomban jelenleg elérhető a gyógyszerek elsősorban a betegség pozitív tüneteire hatnak, a negatív formában kevésbé eredményesek. Tartós alkalmazásuk sok esetben nemkívánatos egészségügyi problémákhoz vezethet. Emiatt a gyógyszerfejlesztések fő iránya jelenleg a negatív tünetek (érzelmi és gondolkodási eltérések) javítása és a tartós szedés okozta mellékhatások enyhítése.
Az Alzheimer-kór a szellemi hanyatlás (demencia) leggyakoribb oka, az idős emberek jelentős részét érinti. A betegség lefolyása hosszú (több év), ami szakaszokra osztható. Kezdetben, sokszor az idősödésnek is betudható tünetek jelentkeznek, feledékenység, érdeklődés-csökkenés, a napi tevékenységek ellátásának nehézségei, a beszédkészség romlása.
Később, a szellemi hanyatlás tünetei egyértelművé válnak, a beteg egyre több segítséget igényel a napi életviteléhez. Gyakran nagyon zavaró tünetek is megjelennek, ilyen például a nyugtalanság, a hallucinációk, furcsa gondolatok, értelmetlen, ismétlődő cselekedetek, a lakhely és az emberek felismerésének romlása, vagy az éjszakai zavartság.
Az Alzheimer-kór oki gyógykezelése nem lehetséges, jelenleg a betegség lefolyását lassító gyógyszerek állnak rendelkezésre. A kutatások nagy erőfeszítéseket tesznek a kedvezőbb terápiás módszerek kifejlesztésére.
A másik gyógyszerfejlesztési terület az Alzheimer-demenciához társuló magatartási és pszichés tünetek enyhítése, megszüntetése. Jelenleg a kezelőorvosok legtöbbször az antipszichotikum csoportból választanak gyógyszert, azonban e hatóanyagok mellékhatásai jelentősen korlátozzák felhasználhatóságukat.
